|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Csegzi Magdolna 2006. augusztus 16.A kerámiának jut a főszerep a Bolyai Alkotótáborban, amelyet a marosvásárhelyi várban a Mészárosok bástyájában hatodik alkalommal szervezett meg az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) helyi fiókja. Az augusztus 15-én megnyílt művésztelepre grafikusokat és szobrászokat is meghívtak. Csegzi Magdolna szervező közölte, tizenkilenc képzőművészt hívtak meg, Magyarországról is érkeznek művészek. Idén újdonságnak számít a geometriatábor, amely a művészteleppel párhuzamosan zajlik, és amelynek célja a Bolyai-eszmeiség népszerűsítése. A Bolyai Farkas Gimnáziumban és a Teleki Tékában tartanak előadásokat, amelyekre matematikusokat, Bolyai-kutatókat, akadémikusokat várnak. /Antal Erika: Művészek és matematikusok. Bolyai Alkotótábor Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./2008. április 7.A Marosvásárhelyen hét éven át megrendezett Bolyai Alkotótábor résztvevőiről és alkotásaikról készült katalógust mutatták be április 5-én a Kultúrpalotában. A katalógusban százhúsz művész szerepel, életrajzi adatokkal, illetve a kiállított munkák fotóival. Csegzi Magdolna, a tábor egyik szervezője, a katalógus ötletgazdája elmondta, hét éve nemcsak a képzőművészeknek, grafikusoknak, festőknek, szobrászoknak, textilművészeknek, de a tudományok különböző területein tevékenykedő alkotóknak is lehetőséget nyújtanak a bemutatkozásra. /Antal Erika: Albumba gyűjtött művek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./2008. november 7.Harmadik helyszínére érkezett a marosvásárhelyi Bolyai Alkotótábor kiállítása. November 6-án Párizsban a Román Kulturális Intézetben nyitották meg a tárlatot, romániai magyar és román képzőművészek alkotásai láthatók. Csegzi Magdolna, a projekt vezetője elmondta, a budapesti és bécsi sikeres bemutatkozás után a párizsi tárlattól várja a legtöbbet. Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester a megnyitón a Bolyai-szellemről beszélt, Sebestyén-Spielmann Mihály, a Teleki Téka vezetője pedig a marosvásárhelyi könyvtárban őrzött Bolyai-hagyatékról, Bolyai Farkas és Bolyai János tevékenységéről. /Antal Erika Szajna partján Bolyai. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./2009. december 12.Bolyai János születésére emlékezve december 16-án újabb emlékművet avatnak Marosvásárhelyen. Az emlékmű a Bolyai Alkotótáborban készült 2001-2002-ben, Dienes Attila szobrászművész alkotása, a Hiperbolikus napóra. A Bolyai Alkotótábort 2001-ben, Bolyai János születésének 200. évfordulójára emlékezve, a Bolyai-emlékév keretében, Csegzi Sándor alpolgármester kezdeményezésére indítottak, teret biztosítva különböző műfajokban dolgozó művészeknek. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Marosvásárhelyi Fiókszervezete szervezésében meghirdetett pályázat keretében Horváth Sándor matematikus terve alapján készítették el 2002. december 15-re az első emlékművet, a Pszeudoszferát, amely a megemlékezést akkor ünnepélyessé tette. Ez az első matematikai szobor azóta is élő emlékműként vonzza az érdeklődőket. Tavaly, ugyancsak december 15-én került sor újabb két szobor /Muresan Gheorghe A geométer trónusa és Benedek József Forrás című munkái/ avatására, a megyei kórház előtti parkban. /Csegzi Magdolna, a Bolyai Alkotótábor szervezője: A negyedik emlékmű a Bolyai Alkotótábor munkáiból. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./2012. december 15.Digitalizálták Bolyai János kézirataitBolyai János tudományos kéziratainak a digitalizált változatát adta át az Erdélyi Magyar Műszaki és Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókszervezete (EMT MS) a híres matematikusról elnevezett múzeumrészlegnek. A több mint egy évtizedig tartó munkán egy tízfős, Csegzi Magdolna által irányított csapat dolgozott. A több mint 12 ezer oldalt tartalmazó hagyaték feldolgozása és adathordozóra való átültetése a hét végére, Bolyai János 210. születésnapjára készült el. „Lehet, hogy nem is fogjuk fel, mekkora pillanat ez, amikor a világ egyik legnagyobb matematikusának a munkásságát egy ilyen kis adathordozón átvesszük. Tény, hogy mától bárki számára elérhető Bolyai János műve, aki a Teleki Téka honlapján regisztrál” – köszönte meg Lázok Klára múzeumvezető, miután átvette Csegzi Magdolnától a parányi szerkezetet. Ezen van többek között az 1831-ben megjelent leghíresebb Bolyai-mű, az Appendix, mellyel a mértan Kopernikuszának tartott erdélyi tudós megalkotta a 20. század fizikai elméletek számára nélkülözhetetlen alapot jelentő nemeuklideszi geometriát. A digitalizáció tizenegy évig tartó folyamata során a technika fejlődése is nyomon követhető. Előbb CD-re, majd DVD-re, végül pedig egy kis USB-adathordozóra mentették a feldolgozott adatokat. „Minket is meglep, hogy egy ekkora matematikus, ilyen nagy kiterjedésű munkássága egy ilyen kis adathordozón elfér. De, ha ezt még ő is látná…” – mondta viccesen Csegzi Sándor, az EMT MS elnöke, aki a Teleki volt vezetőjével, Spielmann Mihállyal voltak az adatfeldolgozás ötletgazdái. Bolyai János tudományos munkássága ezennel egy harmadik példányban is bekerült a múzeumba. Az eredeti kézirat rendszerezését hatvan évvel ezelőtt, 1952 és ’54 között Benkő Samu végezte Kolozsváron. Rögtön a ’90-es fordulat után a Magyar Tudományos Akadémia készített egy fénymásolatot, mostantól viszont a világ bármely táján bekapcsolt számítógépről megtekinthető és tanulmányozható. Arra a kérdésre, hogy mennyire olvasható és érthető, Weszely Tibor Bolyai-kutató annyit mondott, hogy a kézirat kibogozására nem csak matematikai ismeretekre van szükség, de kell tudni „bolyaiul” is. A tudós egy eredeti gyorsírási módszert fejlesztett ki, melyben szláv nyelvekből átvett betűket is kevert. Kéziratának bizonyos részei azért is nehezen olvashatók, mert – a kor papírhiánya miatt – azok éppen arra íródtak, ami Bolyai János kezébe került: csomagolópapír vagy akár színházjegy. Szucher Ervin Székelyhon.ro 2016. január 9.Sikeres lesz a kísérlet?Szobrásztrió közös munkája Marosvásárhelyen Ha köztéri alkotásról és Vásárhelyről van szó, a címbe tett kérdőjel indokolt. Bonyolult, problematikus itt új szobrot kihelyezni, avatni. Sok mindentől függ, meghatározó mértékben persze az anyagiaktól. De mindig akadnak optimisták, akik nem vetik el a szoborállítás esélyét. A Bolyai Alkotótábor létrehozói, éltetői ilyenek. Nekik és nyilván a műveiket erre a célra felajánló művészeknek köszönhető, hogy a városban itt- ott monumentális jellegű, kortárs plasztikák láthatók. Benedek József, illetve Gheorghe Muresan kőbe faragott munkája a nagy klinika előtti zöld területen, Dienes Attila kompozíciója a Nyár utcában vonja magára az arra járók tekintetét. A Bolyai téren álló Pszeudoszféra pedig szintén az ő kezdeményezésükre született. Ezekről múlt ősszel a 15. alkalommal megszervezett tábor visszatekintő rendezvényein sok szó esett. Akkor az is felmerült, hogy idén egy nagyobb méretű, közös mű létrehozására koncentrálnak. Elképzelésük szerint ennek a felújított várudvaron lenne a helye. Karácsony előtt a projektben részt vevő szobrászok a készülő szobor makettjének egy részével ki is próbálták, hogyan nézne ki az alkotás a helyszínen. A kezdeményezők nevében lapunknak Csegzi Magdolna projektvezető részletezte a szándékukkal kapcsolatos tudnivalókat. – Jeles marosvásárhelyi szobrászokat kértünk fel az együttműködésre, Gyarmathy Jánost, Hunyadi Lászlót, Kiss Leventét és Muresan Gheorghét, akikkel a Bolyai Alkotótábor indulásától szoros a kapcsolatunk. Találkozók, beszélgetések alkalmával sikerült egy olyan emlékmű konceptuális vonalát lefektetni, amely ötvözi a város sajátos jegyeit, felmutatja az itteni kulturális szimbólumokat, multikulturális értékű üzenetet közvetít, és nyomatékosítja a vár felújításának momentumát. Az alkotók szakmai tudása garancia lehet a sikerre, személyes, illetve tanári tekintélyük révén a fiatalokat, a jövő generációját is képesek megszólítani. Az elképzelések körvonalazásában az idősebb mester, Hunyadi László is segített, de a közvetlen alkotómunkába Gyarmathy János, Kiss Levente és Muresan Gheorghe kapcsolódott be. Nyilvánvaló, hogy nem könnyű összeegyeztetni a három különböző egyéniséget. Szakmai törekvéseikben, stílusukban, személyiségjegyeik alapján is mást-mást képviselnek, de felkarolták a tervünket, és beindult az egyeztetés, folyamatos az együtt dolgozás. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a három markáns egyéniség ilyen alkotói együttműködése külön értéket jelent. A konceptuális fejezet véglegesítését követte a kis makett (1:10 méret) elkészítése. Utána a kivitelezési tervet is kidolgozták, kiválasztották az anyagot, folyamatban van a tényleges méretű makett elkészítése. Amit a decemberi hidegben a várudvaron sikerült összeillesztve kipróbálnunk, az biztató. Persze sok még a munka, de reméljük, hogy a 2016-os programunkban minden megoldódik, és a szintézis harmonikusan összeálló, a kijelölt környezetbe jól illeszkedő alkotásban konkretizálódik. Bízunk abban is, hogy a szükséges anyagi fedezetet is sikerül valahogy előteremteni. Abból, amit eddig a kísérletről hallottunk, és a makettről készült helyszíni felvételekből is láthattunk, arra lehet következtetni, hogy nem problémamentes, de érdekes, sokat ígérő a kezdeményezés. Kíváncsian várjuk, hogyan alakul a szobrásztrió munkája. A későbbiekben persze őket is megszólaltatjuk a Múzsában. (nk) Népújság (Marosvásárhely) lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
